A vallás és az egészség kapcsolata

Abban egészen biztosak lehetünk, hogy ha létezik is kapcsolat világnézet és egészség között, az igen kis valószínűséggel fogja megváltoztatni bárki vallási meggyőződését, és ezt bizony nem is kívánhatjuk senkitől. Mégis, érdemes talán egy pillantást vetni arra, hogy milyen hatással lehet életminőségünkre és egészségi állapotunkra, ha a "lelki élet" vagy valamely személyiségfejlődést és hitet támogató gyakorlat mellett elköteleződünk, és annak szabályait követve egy valamely, nálunknál nagyobb jóra támaszkodva éljük életünket. 

"Az elmúlt két évtizedben könyvek és tanulmányok sokasága jelent meg a vallásos hit és az egészségi állapot összefüggéseiről, kapcsolatáról. A legújabb átfogó mű ezen a területen a 2001-ben megjelent Handbook of Religion and Health.
Ez a könyv áttekinti mind a mentális, mind a fizikai egészség és a vallásosság közötti kapcsolatot. A könyv vizsgálata kiterjed a depresszió, a szívbetegségek, a magas vérnyomás, a stroke, a rosszindulatú daganatos megbetegedések, valamint az immunrendszeri problémák tárgyalására; nagy terjedelemben foglalkozik a dohányzás, a drogfogyasztás és az egyes kockázatos szexuális szokások elemzésével; és ennek során felhasználja az előző mintegy száz év legjelentősebb kutatási eredményeit. A könyvben vizsgálat tárgya az életmód egészségre gyakorolt jó- és rossz hatása, a gyerekkortól egészen az idős korig. A könyv szerzői egy olyan elméleti modellt fejlesztettek ki, amely azokon a viselkedési-, pszichológiai-, társadalmi mintákon, mechanizmusokon alapszik, amelyeken keresztül a vallásosság hatást gyakorol az egészségi állapotra. A szerzők elemzik azt is, hogy a vallásos hit és elkötelezettség, valamint a vallásgyakorlás milyen befolyással van az egészségügyi szolgáltatások igénybevételérőlszóló döntésekre, illetve bizonyos kezelések alkalmazásának engedélyezésére, avagy megtagadására. Végigtekintik a könyv vége felé a szerzők azt is, hogy az egészségügyi szakembereket, a kutatókat, az egyházi és laikus személyeket, a közigazgatási dolgozókat hogyan érintik kutatásaik eredményeinek alkalmazása, illetve milyen klinikai gyakorlat következik belőle. Végül, a befejező részben javaslatok kerülnek megfogalmazásra a jövőbeli kutatások prioritásaira vonatkozóan."

Hogyan befolyásolja a hit az egészséget?

"A mechanizmus még nem pontosan ismeretes, de meggyőző kutatási eredményeket kaptak többen is a szoros statisztikai korrelációra vonatkozóan. A hit psychoneuroimmunológiai hatásait kísérelte meg feltárni, a témával foglalkozó két neves amerikai kutató Koenig és Cohen az Oxford University Press által 2002-ben kiadott könyvben. Ebben a szerzők úgy vélik, hogy a hit befolyásolni tudja bizonyos hormonok mennyiségét, mégpedig úgy, hogy javítja az idegek működéséért felelős agyi területek aktivitását, és az immunfunkciókhoz kötődő hormonok termelődését segíti elő. Ennek a folyamatnak lehet eredménye a hatékonyabb immunrendszer.

  • Több tanulmány alátámasztja, hogy a vallásosak egészségesebbek és hosszabb életre számíthatnak. Az egyik tanulmány szerint, a hívő emberek hosszabb életűek és ez akkor is igaz, ha figyelembe vesznek olyan kockázati tényezőket is, mint például az életkor, testsúly, vagy dohányzás.
  • A Yale Egyetemen – két éven át, idős emberek körében – folytatott kutatás során azt találták, hogy a kevésbé vallásos idős emberek mortalitási rátája kétszerese volt a vallásosabbakénak. Ez az arány még akkor is megmaradt, amikor számításba vettek más fontos tényezőket is, úgy, mint kor, iskolázottság, jövedelem, nem, családi állapot és egészségi állapot.
  • A Duke University által készített egyik vizsgálat során azt mutatták ki, hogy azoknak, akik hetente egyszer templomba járnak, fele akkora eséllyel lesz megemelkedett interleukin-6 szintjük a vérben, márpedig az interleukin-6 felelős bizonyos daganatos megbetegedésfajták, valamint a szívinfarktus kialakulásáért is. Virginiában, 205 elsődleges ellátásban részesülő beteggel töltettek ki kérdőívet 1997-1998 során. Ebben, a betegeknek egy nyolcfokú skálán kellett elhelyezni vallásosságuk erősségét, valamint felelniük kellett az egészségi állapotukat firtató kérdésekre. Azok a betegek, akik magasabbra sorolták hitüket, jobb egészségi állapotnak örvendtek, kevesebb fizikai akadályozottságot és betegséget jelöltek meg.
  • A University of Texas kutatói 27 olyan kutatás eredményét vizsgálták, amely a templomba járás és egészségi állapot közötti összefüggés erősségét próbálta feltárni. Kutatásuk eredményét tették közzé a Social Science Medicine c. lapban, és ebben arról írtak, hogy – 7 kutatást leszámítva – a gyakran templomba járók csoportja egészségesebb volt, mint a ritkábban járóké, sőt a kutatók addig merészkedtek, hogy megfogalmazták azon hipotézisüket, miszerint a lanyha vallásgyakorlás a különböző megbetegedések, illetve halálozások kockázati tényezője lehet.
  • Egy 28 éven át tartó, és 1997-ben publikált kaliforniai vizsgálat eredményeként kimutatták, hogy a hetente legalább egy vallási szertartáson résztvevők halálozási rátája egyharmaddal alacsonyabb volt, mint a többieké."

Gyorsabban gyógyulnak-e a vallásos betegek?

"Több kutatás a vallásos betegek gyorsabb gyógyulását mutatta ki. Például:

  • Az American Journal of Psychiatry olyan – korábban csípőtörést szenvedett idős nők gyógyulási folyamatát végigkísérő – kutatási eredményt tett közzé, melyben azt figyelték meg, hogy a szóban forgó betegek milyen hosszan voltak kórházban, milyen távot tudtak sétálni, az első alkalommal, amikor lehetőséget kaptak és végül, hogy milyen pszichés állapotban voltak. Ezek szerint, a vallásosan elkötelezett betegek kevésbé voltak depresszívek, rövidebb ideig tartózkodtak kórházban, és hosszabb sétát tudtak tenni, mint kevésbé vallásos betegtársaik.
  • A Duke University Medical Center kutatói szerint azok a szívbetegek, akik közbenjáró imát is kaptak a szokásos orvosi terápián felül, jobb állapotba kerültek, mint a többiek.
  • Egy 1995-ös vizsgálat - melyet a Dartmouth Medical School készített 232 olyan betegről, aki szívműtéten esett át – során azt figyelték meg, hogy a 37 betegből, akik mélyen vallásosnak vallották magukat egy sem halt meg a műtétet követő hat hónap során, míg a többi közel 200 betegből huszonegy hunyt el, azaz több mint 10%."

A vallás és a pszichés megbetegedések kapcsolata

"Egy másik fő kutatási vonal, a vallásos betegek pszichológiai szempontú összevetése a nem vallásosakkal. Minden ilyen irányú kutatás egybehangzóan azt állítja, hogy pszichiátriai szempontból a hitnek jótékony hatása van az egészségre.

  • Az ohioi University of Akron által lefolytatott vizsgálatban a többet imádkozók jobb pszichés közérzetről számoltak be, mint azok, akik soha, vagy csak ritkán imádkoztak. [130] Egy másik publikáció szerint a rendszeresen templomba járók kevesebb pszichológiai problémával kellett, hogy szembenézzenek, mint a templomba nem járók, annak ellenére, hogy azonos stressz–szintet jelöltek meg.
  • Az öngyilkosságok száma is jelentősen alacsonyabb a vallásosak között. A templomba nem járóknál négyszer akkora esélyt találtak öngyilkosság elkövetésére, mint a gyakran templomba járóknál, sőt a Wayne State University kutatója szerint, a templomba nem-járás, minden más tényezőnél szorosabb korrelációt mutat az öngyilkossággal.
  • A téma elismert kutatója, Daniel Larson a vizsgálatok 92%–a esetében azt találta, hogy – a pszichiátria területén – a vallásos elkötelezettségnek vannak jótékony hatásai. Készült olyan kutatás is, melyben a hit és a vérnyomás kapcsolatát keresték a kutatók, és azt a meglepő eredményt kapták, hogy még a dohányzóknak is jót tett a vallásos elkötelezettség, hiszen a nem vallásos, rendszeresen dohányzó férfiak körében hétszer akkora arányban fordult elő a normálistól eltérő vérnyomás, mint azoknál, akik a vallásos hitet fontosnak vallották."

A vallás egészségre gyakorolt hatásainak sokszínűsége

'A hatás sokrétűségét és jelentőségét jól tükrözi az a Jewish Bulletin of Northern California című kiadványban, 2001-ben napvilágot látott írás is, melyben a szerző egy Bnei Brak nevű izraeli kisváros esetét elemzi. Bnei Brak Izrael legvallásosabb és, egyben legszegényebb kisvárosa, a dohányzók aránya relatíve magas, az alacsony zsírtartalmú diétás étrend elterjedtsége még nem általános, lakóinak várható átlagéletkora mégis a legmagasabb (81.1 év a nőknél és 77,4 év a férfiaknál). Mi lehet ennek az oka, teszi fel a kérdést a szerző?

A válasz természetesen a hit mélysége, ámde ekkor felmerül a következő kérdés, azaz, hogy milyen áttételeken keresztül érvényesül a vallásosság pozitív hatása az egészségi állapotra? A szerző válaszát öt pontban lehet összefoglalni:

  • a vallási közösségek tagjai lelki támogatást kapnak a közösségtől, kevesebb stressz éri őket, optimistábbak és egészségesebb az életmódjuk;
  • az ortodoxoknál a nagy családméret pozitív befolyást gyakorol, mert a leszármazottak azon vallási kötelezettsége, hogy szüleik segítségét meghálálják, biztosítja az idősek számára, hogy a fiatalok (több generáció is) gyakori látogatást tegyenek náluk és ez állandó elégedettséggel tölti el őket, mert tanúi létük folytonosságának;
  • a Bnei braki férfiak állandó szellemi aktivitása a Talmud tanulmányozása, egész életükön át tanulnak és bizony nem ritka huszonévesek százait látni, amint nyolcvan-kilencven éves talmudista tudósokkal megvitatják a Talmud egy-egy kérdését, és az ilyen intellektuális ösztönzés állandósága segít megőrizni a szellemi frissességet és az elégedettség érzését;
  • az ortodox zsidók között jóval magasabb a házassági, és alacsonyabb a válási arány, márpedig a házasság és egészség közötti pozitív kapcsolat evidencia, ezt mutatja például, hogy a 48 éves házas férfiak 90%-a megéri a 65 éves kort, miközben az agglegényeknél ez az arány csak 60%, az elváltak és özvegyek körében, pedig ennél valamivel magasabb;
  • az ortodox vallásúk étkezési szokásai, előírásai egészségesebb táplálkozást tesznek lehetővé."

Más kutatások is igazolták a vallásos meggyőződés házasságra gyakorolt pozitív hatásait. Larson egyik munkája szerint, például a templomba járók között alacsonyabb volt a válási arányszám, mint a templomba nem járók között, de véleménye szerint ennek oka nem a válás – egyház által való – tiltásában keresendő, sokkal inkább abban, hogy a hívők boldogabbak voltak a házasságukkal. Ez akkor is alátámasztást nyert, amikor a kutatók speciális technikák segítségével ellenőrizték, hogy a válaszadók igazat mondanak-e. További kutatások negatív korrelációt tártak fel a vallásosság és a kábítószer fogyasztás, az alkoholizmus és a fiatalkori bűnelkövetés között."
Összességében elmondható tehát, hogy hinni jó, mégis, világszerte ebben a pillanatban mintegy 1 milliárd ember hitetlen, ateistának vallja magát illetve nem köteleződik el egyetlen felekezet felé sem. És nincs is ezzel semmi baj, mégis, rápillantva a vallásossági és megbetegedési statisztikákra, szembeötlő, hogy bizony azokban az országokban, ahol az ateisták száma nőtt illetve magassabb, azzal párhuzamosan nő a napjainkban két "vezető halálok"-ként ismert daganatos és szív-érrendszeri megbetegedések száma.

Én azt mondom, valljunk! Lényegében mindegy, hogy mit, csak valljunk és szeressünk, nem csupán az egészségünkért, hanem mert a valódi egészség boldogság is egyben.

Felhasznált forrás: Forgács Anna: Egészségügyi rendszerek mai hatékonyságának történeti gyökerei; Doktori (PhD) értekezés; Pázmány Péter Katolikus Egyetem BTK Történettudományi Doktori Iskola Gazdaságtörténeti Műhely; BUDAPEST, 2004

***

Tetszett Önnek ez a cikk?

Ide kattintva a Facebook-on is követheti

a Minden OK webportált és a Minden OK blogot!