Ősi tudás, új utakon - beszámoló az októberi hagyományos kínai orvoslás konferenciáról

2015. október 29-én Budapesten Ősi tudás, új utakon címmel tartottak konferenciát a hagyományos kínai orvoslás magyarországi jelenéről és jövőjéről. A konferencián hazánk legnevesebb orvosi egyetemeinek delegált oktatói és vezetői mellett képviseltette magát a Nemzetgazdasági Minisztérium, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a Hagyományos Kínai Orvoslás Magyarországi Egyesülete és a Kínai Népköztársaság is, egy Magyarországra akkreditált rendkívüli és meghatalmazott nagykövet személyében.

Forrás: Ősi tudás, új utakon konferencia honlapja

A rendezvény a Müpában kapott helyett, és a hozzá kapcsolódó kiállításon a résztvevők reggeltől egészen estig kóstolhattak kínai gyógyító ételeket és italokat, megismerkedhettek egyes kínai gyógynövénykkel, és ami számomra különösen nagy élmény volt, Eőry Ajándokkal is.

A konferencia annál is inkább kiemelt jelentősségű lehet a magyar és az egész európai egészségügy számára, mert a hagyományos kínai gyógyítás (HKO) fennmaradását az egyébként alapvetően vallási dogma- és humbugellenes kormányzati politika mellett annak évezredes tapasztalatokon nyugvó módszerei, hatékonysága valamint a nyugati orvoslás viszonylatában lényegesen alacsonyabb közegészségügyi költségvonzata biztosíthatta Kína döbbenetes sebességgel növekvő gazdaságában, mostanra pedig már eszköztárának tudományos megalapozottságához is mind kevésbé férhet kétség.

Mindig megmosolygom magamban, hogy itt vannak ezek az évezredes, vagy akár csak több évszázados, empirikus módszerek, mint például a kamilla meg a balneoterápia, és amikor benyújtjuk a kérvényt pl. a brit egészségfinanszírozás egyik főszereplőjéhez, akkor az az első kérdése: „Hol van a kutatás? Ez így nem evidence based (bizonyítékokon alapuló)!” Hiába, hogy már az állatok is használták a termálvizet és a gyógyiszapot! Hiába az ezrek, akiknél segített és megszűnt a fájdalom, az empirikusan kifejlődött gyógyító eszközök mára kiestek a pixisből, és amíg őket valaki bizony ki nem kutatja holmi kettős véletlennel, addig a kénes víz nem gyógyíthat jobban ízületet, sem a vasas  szívbajt, mint a ráolvasás (amiben amúgy én magam maximálisan hiszek) és a fülbe töltött citromos kávé. (Ez utóbbit még szintén nem tesztelték, mivel most találtam ki, tehát elviekben akár még működhet is, de ez is csak akkor derül majd ki, ha megér valakinek egy kutatást…)

Erről korábban a ’Tudománytalannak minősül a gyógyfürdőzés’ című cikkemben már írtam.

A hagyományos kínai orvoslásban rejlő gazdasági potenciál

Az Ősi tudás, új utakon konferenciát Ruszinkó Ádám, a Nemzetgazdasági Minisztérium turizmusért felelős helyettes államtitkára nyitotta meg, aki arról beszélt, hogy miféle potenciál rejlik annak lehetőségében, hogy a hagyományos kínai orvoslást integrálják Magyarország egészségturisztikai szolgáltatásai közé.

Ez nem csupán azért hasznos, mert a kínai beutazó turizmus Európában az elmúlt évtizedek során elképesztő növekedést mutatott (2015-ben máris 40%-kal bővült), hanem mert ezáltal egy olyan, a közép- és kelet-európai régióban egyedülálló szolgáltatáscsomagot kínálhat hazánk, amely egyaránt kielégíti a tudományos gyógyítás elvárásait és a rohamosan növekvő wellness-, selfness- és egészségturisztikai igényeket.

Mit tesz a kormány a hagyományos kínai orvoslás magyar egészségügyi rendszerébe való integrációjáért?

Budapest, 2015. október 29. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára felszólal az Ősi tudás új utakon - „van helye egymás mellett a magyar orvosok hagyományos európai tudásának és a több ezer éves kínai gyógyításnak”Ruszinkó Ádám beszámolóját dr. Rétváry Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára államtitkárának beszéde követte, amelyben beszámolt a hagyományos kínai orvosokra vonatkozó legújabb, 2015 szeptemberétől hatályos jogszabályi környezetéről, amely immár lehetővé teszi az egyetemet végzett hagyományos kínai orvosok számára az önálló praxis működtetését Magyarországon. Beszédében kifejtette, hogy a „nem-konvencionális”, kiegészítő gyógymódok iránt világszerte nő az igény, ezért fontos, hogy az állam megbízhatóan garantálja a képzést és a gyógyítás feltételeit.

Dr. Rétváry Bence beszédében elmondta, hogy a hagyományos gyógyászathoz kapcsolódó, egyszerre kihirdetett miniszteri- és kormányrendelet célja nem csupán elvi deklarációk és hosszútávú célkitűzések megfogalmazása volt, hanem szeretnék megteremteni a hagyományos kínai orvosok magyarországi praktizálásának gyakorlati hátterét, képzési struktúráját és minőségi garanciáit is megalapozni, megteremteni annak érdekében, hogy a HKO módszereinek gyógyításban történő alkalmazása mindenkor színvonalas és biztonságos legyen.

A parlamenti államtitkár azt is megemlítette, hogy 2015. október 29-én Magyarországon jönne létre a hagyományos kínai gyógyászat térségbeli központja, amely lefedné a gyógyítás, a kutatás és a képzés teljes vertikumát a Baltikumtól a Balkánig.

Támogatja-e a magyar kormányzati célokat a Kínai Népköztársaság?Konfúciusz szobor avatása Pécsett

A jelek szerint egy ilyen mélységű együttműködésre nem csupán a magyar fél nyitott: 2016 év elejére várható a Kínai Népköztársaság hagyományos kínai orvoslásra akkreditált különleges nagykövetének látogatása, a rendezvényen elmondott beszédében pedig a Kínai Népköztársaság Magyarországra akkreditált ideiglenes ügyvivő asszonya, Chen Xiaojun emelte ki, hogy a kínai nagykövetség támogatja az együttműködést, és várakozással tekint egy magyarországi képző központ mielőbbi megnyitása elé.

Az ügyvivő asszony az eddig elért eredményekről szólva megemlítette, hogy 2014 márciusában megnyílt Konfuciusz Intézet, amely Pécsi Tudományegyetemen a hagyományos kínai orvoslás megismerésére hoztak létre, és több kormányközi megállapodást is aláírtak a felek.

Csen Hsziao-csün úgy fogalmazott, a hagyományos kínai orvoslás a kínai kultúra szerves része, amelyre a kínaiak nagyon büszkék, és nagy örömmel tekintenek arra a tényre, hogy Magyarországon is széles körben ismertté és elfogadottá váltak a kínai gyógyítás módszerei.

Kifejezte örömét azzal kapcsolatban, hogy a magyar kormány nagy fontosságot tulajdonít a kínai hagyományos orvoslás fejlődésének, és az elmúlt két évben tevékenyen elősegíti és jogszabállyal támogatja a hagyományos kínai orvoslás gyakorlását.

Beneda Attila, egészségpolitikáért felelős helyettes államtitkár (k) és Csen Csen, a Közép-Európai Kínai Orvosi és Gyógyszerészeti Közhasznú Egyesület elnöke az Ősi tudás új utakon - A megújuló hagyományos kínai gyógyászat Magyarországon című konferencia szünetében a Művészetek Palotájában 2015. október 29-én. MTI Fotó: Illyés Tibor

Intézményesülhet-e hazánkban a hagyományos kínai orvoslás?

A válasz igen, legalábbis a Budapest XV. kerületi önkormányzat országgyűlési képviselője, a kerület volt polgármestere, László Tamás, szépen kidolgozott tervekkel, lenyűgöző lépett fel a pulpitusra a rendezvény következő előadójaként.

Elmondása szerint az erős kínai gazdasági jelenlét (pl. Ázsia Center) és a kerületben található kínai két tannyelvű általános iskola közelsége miatt a XV. kerületi régi „Orosz Kórház” kiváló helyszínéül, bázisául szolgálhat egy hagyományos kínai orvoslást oktató és alkalmazó gyógyközpont létrehozásának.

Mit szól ehhez az egészségügy?

A nap folyamán erre is fény derült – a konferencia vendégei, előadói között ugyanis ott találhattuk Dr. Beneda Attila az EEM egészségpolitikáért felelős államtitkárát, aki elmondta, hogy az aktuális népegészségügyi paradigmaváltás fókuszában a prevenció áll, és bízik benne, hogy a hagyományos kínai orvoslás (HKO) meghonosítása is része lehet ennek a paradigmaváltásnak.

A szemléletváltást híven tükrözi, hogy az egészségügyi intézkedések célkitűzéseinél immár nem a várható élettartam növekedése szerepel, hanem az egészségben eltöltött évek számát szeretnék növelni.

Dr. Feketéné Fényi Ágnes MD. a Turizmusért Felelő Államtitkárság egészségipari főtanácsadója a szintén ezer éves európai kolostori gyógyászatot kapcsolta össze előadásában a több mint 2500 éves kínai gyógyászattal. Elmondása szerint a gyógyszeripar átalakulóban van: új, kevésbé költséges utakat keres a genetikai orvosláson és a biotechnológián keresztül. A gyógyszeripar útkeresését, új törekvéseit pedig mi sem mutatja jobban, mint Tu Juju kínai orvos Nobel díjjal jutalmazott, mintegy 50 éve folyó biotechnológiai kutatása a malária kezelésében.

A Főtanácsadó úgy véli, Magyarország számára, amely mintegy 250 vadon termő és 40 fajta termesztett gyógynövény lelőhelye, esély lehet ez az irány, hiszen az elmaradottabb keleti régiók gazdasági felzárkoztatásának lehetőségét hordozza.

A rendezvényt előadásával Dr. Drexler Donát, az Egészségügyi Szolgáltató Zrt. igazgatója is megtisztelte előadásával, amelyben elmondta, hogy a termálvíz kutatások folytatása mellett a hagyományos kínai orvoslásban rejlik egy további versenyelőny lehetősége, amely iránt az igény olya mértékben növekszik Európában, hogy azt már nem lehet figyelmen kívül hagyni. Az igazgató szerint a HKO intézményesülése Magyarországon további turisztikai vonzerővé válhat a klinikai turizmusban, ezáltal kereslet növekedést generálhat a magyar turisztikai szolgáltatások iránt.

S hogy mit szól az egészhez a Minden OK?

Természetesen örül és támogatja!

Egészen meglepett ez a kezdeményezés: fantasztikus lehetőségeket, prevenciós potenciált látok benne, és őszintén szólva, nem feltételeztem ezt a fajta széles látókört az ország vezetéséről. Tisztában voltam azzal megérkezésemkor, hogy a hagyományos kínai orvsolás kínában azért tudott fennmaradni, mert módszerei a nyugati orvoslás eszköztáránál lényegesen olcsóbbak, a központi finanszírozás számára tehát sokkal inkább fenntartható és megfizethető egészségügyi ellátórendszert biztosított, mint a nyugati orovslás, miközben mind a gyógyításban, mind a prevencióban rendkívül hatékony, jó eredményeket mutat fel: a kínai orvosnak tudniillik akkor fizetnek, ha a minden évszakváltáskor esedékes kontrollnál a tisztelt páciens ismét egészségesnek találtatik, nem pedig a terápiáért. Ez egy egészen különleges, erőteljesen preventív szemléletmód

Lenyűgözött továbbá a körültekintő programtervezés, és a több szempontot (gazdasági és kisebb részben ugyan, de társadalmi szempontokat is) figyelembe vevő munka, amely a téma körül folyik. Hiányoltam azonban a szakmai előadásokat, a kínai orvoslás tudományos alátámasztottságát és módszereit bemutató munkát, de feltételezem, hogy ez azért maradt el, mert a közönség soraiban kifejezetten szakmabelieket feltételeztek. Ettől függetlenül a Minden OK betervezett néhány "széles spektrumú", átfogó gyógymód bemutatás közzétételét a makrobiotikus táplálkozással, az akkupunktúrával és a teljes rendszerrel kapcsolatban.

Összességében elmopndható, hogy optimizmusra adott okot mindaz az információ, amellyel a rendezvényen találkoztam, és bízom benne, hogy nem csupán a benne rejlő turisztikai és gazdasági potenciál lesz az, amely majd a kínai gyógyászat meghonosítását nálunk előmozdítja, hanem helyet kap majd akár az egészségügyi ellátórendszerben is, tudományosan alátámasztott módszereit, mint finanszírozott alternatívát esetleg beillesztik majd a rendszerbe, míg más módszerei kiegészítő gyógymódként válhatnának elérhetővé.

Szeretnék továbbá hangot adni aggodalmamnak, hogy ezeket a szép terveket vajon mind sikerül-e majd megvalósítani: valódi-e az együttműködési szándék az egyetemek és a kínai orvoslás szakemberei között, valódi-e a felek közötti kommunikáció, vagy ez csupán egy egyszeri alkalom lehetett, amely csak a rendezvénynek szólt.

Az eddigi eredmények, úgymint a jogszabályi környezet változása és a pécsi Konfuciusz Intézet megnyitása, valamint a hagyományos kínai orvoslás integrációja a felsőoktatási rendszerben, mindenképpen optimizmusra adnak okot, és szeretném azt hinni, hogy van a kínai orvoslásnak jövője Magyarországon!

További érdekességek a témában a Minden OK oldalain: